Judit Kedves barátnőm, Bea írása következik arról, hogyan jutott el a (nem kevés öniróniával általa megfogalmazott) amőba-léttől ahhoz a sportos életmódhoz, ami nem csak a külsejét formálta át, de ezzel együtt az életmódját / felfogását is átalakította. Fogadjátok szeretettel! Remélem, sokaknak tud motivációt nyújtani, hogy elinduljon, és elkezdjen sportolni, egészségesen élni.
Következzenek Bea sorai:
Bár sokakat megmosolyogtathat a cím, de tudni kell rólam, ha valaki a nemrég megkérdezte tőlem, sportolok-e valamit, mindig azt válaszoltam „nem, amőba életmódot folytatok” – azaz folyok egyik helyről a másikra :) .
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy térdbántalmak miatt sajnos nem igazán sportolhattam semmit, vagyis a riszálós, ugrálós aerobik órák szóba sem jöhettek. Meg amúgy is… Hogyan mernék én elmenni egy olyan edzőterembe, ahol plazacicák teljes sminkben, tökéletesen végzik a gyakorlatokat, és még csak meg sem izzadnak? …. Igen, sztereotípia a javából.
Így közel egy évvel ezelőttig úgy gondoltam, maradok boldog(talan) amőba, csakhogy a térdeim azt mondták: ez így nem mehet tovább. Folyamatosan fájtak a legkisebb megerőltetésre is. Természetesen jártam kivizsgálásokra, fizikoterápiára – az autoimmuntól a reumáig mindenre gyanakodtak, és mindent kivizsgáltak hosszú hónapokon keresztül -, de az orvosok nem tudták megmondani, hogy mi okozhatja a problémát. Persze, ilyenkor jön a mindenre jó orvosi tanács, mint egyedüli megoldás: „Le kell fogyni!” – Köszönöm, és mégis hogyan, ha nem javasolnak semmilyen mozgásformát, amely nem terheli az ízületeket?
Azután egy szerencsés véletlennek köszönhetően találkoztam a spininggel, pontosabban az egyik formájával, a spinracinggel. Kezdetben nem hittem, hogy végig tudom csinálni, vagy egyáltalán tudom csinálni, hiszen ez egy biciklin végezhető edzés, ami nem feltétlenül ízületkímélő. DE, mint kiderült, ez az edzésforma teljes mértékben ízületkímélő: ha helyesen állítod be a kerékpárt és követed az edző instrukciót, akkor teljes mértékben óvja az ízületeidet. Emellett számos előnyét is tapasztalom:
- Növeli az állóképességet
- Zsírégető (látványosan)
- Kiváló stresszoldó
- Változatos
- Nem igényel drága felszerelést
Most már lassan egy éve kitartóan járok az edzésre, heti 2-3 alkalommal. Az eredmény magáért beszél, eddig -10 kg-nál tartok.
A spinracingen felbuzdulva úgy döntöttem, elég bátor vagyok ahhoz, hogy más edzésformát is kipróbáljak. Így lelkes kezdőként TRX-re járok, legalább hetente egyszer.
Mi is az a TRX? A TRX-nél nincs szükség súlyzókra, mivel a saját testünkkel dolgozunk; egy heveder (az ún. TRX Suspension Trainer) segítségével a has-és hátizmokat, illetve az egyensúlyérzékünket erősítjük. Már pár óra után szebb lett a tartásom, csökkent a hátfájdalmam (ülőmunkát végzek) és cm-ben mérhető a változás! (közel 2 hónap alatt a 2 edzést kombinálva -4 cm „ment le” szinte mindenhol).
Abban az edzőteremben, ahova én járok mindkét edzés egy külön kisteremben zajlik. Így kezdetben attól sem kellett félnem, hogy mindenki az én bénázásomat nézi (jó … , pontosan ettől féltem). Úgy gondolom, bárkiben benne van az a félsz, hogy mindenki őt figyeli, mindent elront, nem képes végig csinálni a feladatot, kilóg a többiek közül, nem plazacica, nem is illik oda, nem bírja végigcsinálni stb. stb. [… ]
DE ha egyszer már rászántad magad arra, hogy elmenj egy terembe és komolyan is gondolod, akkor hamar rádöbbensz, hogy egyáltalán nem lógsz ki a sorból, mindenki idővel képes vagy végigcsinálni a feladatsort, és maximum csak az edző figyel téged.
Akik bátorítása, szakmai hozzáértése, megértése, lelkesedése és lelkesítése nélkül ez az eredmény és életmódváltás nem jöhet(ett) létre, ezért szeretnék ezúton is köszönetet mondani nekik, hogy segítségükkel megváltozott az életem:
Bartha Éva (spinracing) és Bán Róbert (TRX)
Ja, és hamarosan a további fejleményekkel jelentkezem :) .