Képes gasztronómiai kalandozások – Pata Negra – Buda

Örömmel utazom Budapestre, hiszen ott (Debrecennel ellentétben sajnos) lépten-nyomon egy-egy újabb helyre bukkanok, ahol az én meglehetősen speciálisnak tűnő :) étkezési igényeimet is ki tudják elégíteni.

A Pata Negra Tapas Bar emellett olyannyira szimpatikussá vált, hogy először Eszter barátnőmmel tértünk be, de egy újabb fővárosi utam során Zita barátnőmmel is meglátogattuk a budai egységet.

Kellemes hangulat, finom ételek, és segítőkész pincérek jellemezték mindkét estét, így hamarosan valószínűleg visszatérek.

A teljes étlapot itt tudjátok megnézni. Külön piros pont, hogy a vegetáriánusok és ételallergiások számára mind a honlapon, mind az étlapon ki vannak emelve a nekik megfelelő fogások.

Mostanában éppen nagy felújítások folynak arrafelé, így magáról a helyről csak egy későn észbe kapós éjszakai képet tudtam készíteni, ami ebben az esetben nem áll egyenes arányban a belbeccsel. :) Igyekszem majd cserélni ezt a képet mielőbb, addig is, csak, hogy tudjátok, melyik utcában van :D, ez marad a bejegyzés első képe. :)

 

Mindkét alkalommal egy jó kis olívabogyó válogatással kezdtünk (amibe persze beletartozott nagy kedvencem a kapribogyó is). Emellett hideg fogásként szardella filét választottunk borcetben, ami nekem annyira ízlett, hogy mindkét alkalommal két tálkával is rendeltünk belőle. :) Sőt, mi több, még a levét is jó alaposan “kitunkoltuk” – mert azt itt szabad! :)

 

Emellett másik nagy kedvencünk, a lazac tatár is az asztalra került. Nagyon egyszerűen van elkészítve, semmi flancolás, semmi felesleges fűszer. mégis tökéletes kerek egésszé áll össze az egész.

 

Imádtuk a laskagombát, vaslapon sütve, zöldmártással. Kiadós adag volt, az ízek pedig, hmmmmmmmmm… :)

 

Az estét én magam egy finom vaslapon sült bébi tintahallal zártam, erre sem lehetett panaszom, naná, hogy nem, hiszen a tengeri herkentyűk nagy rajongója vagyok, ez az elkészítési mód pedig különösen tetszik nekem.

 

Az ételek leöblítáéséhez pedig minden esetben ott a San Miguel. :)

 

Kipróbáltam, viszont fényképpel sajnos nem dokumentáltam a sült paprikát tengeri sóval, amit itthon is el fogok készíteni. Első alkalommal még tigrisrákot fogyasztottunk, ami nagyon finom volt, de mire oda eljutottunk, már degeszre ettük magunkat. :)

A társaság nagy megelégedésére szolgált mindkét esetben a kemencében sült zöldségek chorizo kolbásszal, serrano sonkával és tojással, amiről nem készült kép, mert a blogon nem annyira “tájba illő” :), de a pozitív hümmögést sem lehetne írásban visszaadni. Emellett a ropogós bundában sült bébi tintahal is elnyerte a többiek tetszését (én a tojás miatt nem kóstolhattam meg sajnos).

Összességében nagyon pozitív élmény volt a Pata Negra mindkét alkalommal, bátran ajánlom nektek is, főleg, mivel többféle táplálkozási irányzat igényeit is képesek kielégíteni, illetve éppen azért, ami miatt egy tapas bár az, ami: sok-sok apró kis falat, amivel kacérkodhat az ember, nem pedig egy jó nagy adag főétel és köret, amivel degeszre eheti magát az ember. Persze nekünk ez utóbbi is sikerült.

Köszönjük, Pata Negra! :)

(A budai egységben jártunk.)

Szólj hozzá

A weboldal ún. cookie-kat vagy sütiket használ. (Több információ)

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezár