Nagy “találmány” a vajbab, ha sikerül finom zsengét venni a piacon, napokig esszük, mindenféle változatos formában.
Ebben az évben egy klasszikus főzelékkel nyitottunk (az egyszerűség kedvéért mindössze gluténmentes házi kenyeret fogyasztottunk hozzá).
- 1 ek. extra szűz olívaolaj
- 1 kisebb fej vöröshagyma, vékonyra szeletelve
- 2 gerezd zúzott fokhagyma
- 1 kisebb zöldpaprika, szeletelve
- 1 paradicsom, szeletelve
- só, frissen őrölt bors
- 350 g vajbab, a végei levágva, 2-3 cm-es darabokra szeletelve
- 3 babérlevél
- 1 kisebb csokor kapor, aprítva
- kb. 50-70 ml rizstejszín
- 1 ek. tápióka keményítő, kevés hideg vízben feloldva
Az olívaolajon párolni kezdtem a vöröshagymát és a fokhagymát. Amikor megpuhult, a paprikát is belekevertem és fedő alatt puhára pároltam. Sóztam, borsoztam. Néhány perc után a paradicsomot is hozzáadtam, így készült el a lecsós alap. Ha szükséges, adjunk hozzá kevés vizet.
Az edénybe került a vajbab is, amit rövid ideig csak együtt főztem a lecsós alappal, hogy átvegye az ízeket, majd annyi vízzel öntöttem fel, ami éppen ellepi. Klasszikus fűszereivel, babérlevéllel és kaporral fűszereztem.
Amikor a vajbab is megpuhult, rizstejszínnel lágyítottam és az előre elkészített keményítővel sűrítettem a főzeléket.
Nálunk 2 kiadós adag lett belőle