Judit Milliónyi olyan dolog van az életben, amit nem lehet és nem is érdemes tervezni – így tudjuk megőrizni a pillanat varázsát, az élmény nagyszerűségét és megélni azokat a dolgokat, amikben éppen benne vagyok. A nemtervezés viszont nálunk nem vonatkozik az étkezésre: persze nálunk is vannak hirtelen jött éttermezések és egyéb gasztronómiai kalandozások, de ami már elég régóta az életünk része, az a menütervezés.
Hétvégén szépen megtörténik a tervezés, hét közben pedig a kivitelezés – igazi projektmunka ez is. :) Erről a tudatos tervezésről már egy korábbi bejegyzésemben beszámoltam nektek, illetve azt is megmutattam, hogyan dobozolunk mi. Ezzel a tudatos tervezéssel nem csupán a fel nem használt / kidobott élelmiszer és étel mennyisége csökkenthető a háztartásban, de a az okosan takarékos megoldásokkal a konyhapénz is rövidebbre fogható. Így hát két fontos “legyet”, a pazarlás elkerülését és a takarékosságot ütjük egy csapásra.
Arról pedig nem is beszélve, hogy ha jó barátunk a tervezés (és a fagyasztó), akkor mindig lapul valamiféle inspiráló, (újra)felhasználásra váró alapanyag a konyhában / kamrában. Nem vagyok az őrületes mértékű felhalmozás híve, de egy okosan felépített kamra és egy okosan megtöltött fagyasztó valójában tényleg hatalmas kincs a konyhai kalandozások során.
Nemrég például anyóspajtás jóvoltából kaptunk egy jó adagnyi ételt, de 1-2 nap múlva még mindig ott árválkodott a hűtőszekrényben egy doboznyi gombás-zöldborsós bulgur, amit ő köretnek szánt, viszont mi inkább egy jó adag salátát választottunk. Szépen be is vándorolt a hűtőszekrénybe és ott várta újjászületését. Ehhez meg is érkezett az inspi a Vegán Blog Thai ananászos sült rizs receptje révén, amit meglátni és megszeretni ismét csak egy pillanat műve volt. :)
Az átalakulás sem sokat váratott magára: már az alaprecept is csodás, de az itthon lévő készletekkel felturbózva egy új kedvenc született. :)
- 100 g mazsola
- néhány ek. fekete szezámmag
- 1/2 ananász, a közepe eltávolítva, falatnyi darabokra vágva
- 1 ek. földimogyoró olaj
- 1 nagyobb lila hagyma, felkockázva
- 3-4 gerezd fokhagyma, vékonyra szeletelve
- 1 piros kápia paprika, felkockázva
- 5 nagyobb csiperkegomba, felkockázva
- tenyérnyi darab káposzta, vékony szeletekre vágva
- 2-3 ek. szójaszósz
- 1 doboznyi / 1 nagyobb bögrényi / 2 adag zöldséges bulgur (vagy főtt barna rizs + zöldborsó + tetszőleges egyéb zöldség)
A mazsolát vízbe áztattam és állni hagyjuk.
A szezámmagot tapadásmentes serpenyőben, folyamatos kevergetés mellett, zsiradék hozzáadása nélkül, kis lángon illatosra pirítjuk, majd egy kis tálkába töltjük és állni hagyjuk.
Az ananászt ugyanabban a serpenyőben, amiben a szezámmag készült, szintén zsiradék hozzáadása nélkül mindkét oldalán aranybarnára sütjük (karamellizáljuk), majd szintén állni hagyjuk.
Eközben egy nagyobb tapadásmentes serpenyőben 1 ek. földimogyoró olajon (vagy vízen / szójaszószon) pároljuk – pirítjuk a lila hagymát, majd néhány perc múlva hozzáadjuk a fokhagymát.
Amikor az alapunk szépen illatozik már, néhány perc eltéréssel hozzáadjuk az előre feldarabolt színes zöldségeket: nálunk most kápia paprika, majd csiperkegomba, majd káposzta adódott a zöldséges kavalkádhoz. A zöldségeket először önmagukban átpirítjuk, majd szójaszósszal ízesítjük és fedő alatt roppanósra pároljuk.
Amikor a zöldségek elérték a megfelelő állagot, alaposan összeforgatjuk az előre elkészített (vagy a fagyasztóból elővett és kiolvasztott) bulgurral / rizzsel. Végül belekeverjük a leszűrt mazsolát és ananászt is – így válik még néhány perc elteltével kerek egésszé az ételünk. :)
Tálaláskor pirított szezámmaggal szórjuk és máris a következő tányérnyi finomságra várunk. :)
2-3 adag lesz belőle