Mi is szeretünk és szoktunk is étterembe járni. Ahogy a legutóbbi bejegyzésemben is utaltam rá, számunkra az élmények azok, amiktől kerekebb lesz az életünk – és ez az élmény bármi lehet, ebben a kérdésben sincs “egy gyűrű mindenek felett”.
Azonban – mielőtt minden nap beugrasz egy levesezőbe, egy paniniért vagy egy hamburgerért, cáfoljunk meg néhány mítoszt és hiedelmet! :)
- “a növényi alapú étkezés bonyolult” -> igen, lehet bonyolult is, de nem kell minden áldott nap mozsárban törni a fűszereket a házi curry-pasztához – ennek is megvan a helye és az ideje, de nem kell minden nap ezzel a lehetőséggel élni
- “a növényi alapú étkezés drága” -> az, hogy kísérletezel borsosabb árú alapanyagokkal is, nem jelenti azt, hogy csak úgy lehet. Nagyon sok hazai, szezonális növény beépítésével fel lehet turbózni a napi menüt, a pénztárca kimaxolása nélkül is.
- “aki növényi alapokon táplálkozik, csak bio, etikus gazdaságban termelt, kézzel tépkedett salátaleveleken él” -> nyilván minden étkezésnek megvannak a maga irányzatai. Én sem gondolom azt, hogy a bolti kekszek, a szójavirsli vagy a vegán késztermékek egészségesek lennének, mi ezeket kerüljük is. De az összetevők alapos átolvasása után néha nálunk is a kosárba kerül a bolti pita, a teljes kiőrlésű tortilla, bab- és csicseriborsó konzervek, és annak ellenére, hogy nagyon szeretek kenyeret sütni, alkalomadtán a tej- és tojásmentes hamburgerzsemle is. Nem, nem gondolom egészségesnek, sem teljes értékűnek, de attól, hogy ezt ritkán megteszem, nem érzek bűntudatot. Ami szintén nagyon fontos!
- “nem vagyunk mi hozzászokva a növényi alapú étkezéshez” -> hidd el, mi sem lencse-burgeren és guacamolén nőttünk fel. :) Egy nap hoztunk egy döntést, azóta tanulunk, figyelünk – hiszen ahogyan már korábban utaltam rá, az életünk (alakulása) sokszor nem más, mint azoknak a döntéseknek a sorozata, amit meghozunk. És attól, hogy megszoktad, hogy az anyukád konyhájában vasárnaponként hajnaltól fő a húsleves, te bármikor dönthetsz másképp!
- “a férfiak úgysem eszik meg a húsmentes ételt” -> ezen a ponton utalnék vissza az előző pontra, a megszokott dolgokra. A változáshoz kell a nyitottság, a kíváncsiság, de a legfontosabb, készen állni arra, hogy – sok-sok ember tapasztalatai alapján – ebből akár bármi jó is kisülhet.
Ezt az ételt Kata barátnőmnek, és párjának, Csabinak dedikálom, aki egy nap azzal a kéréssel érkezett haza, hogy mostantól lehetőleg kevesebb hús kerüljön az asztalra. Minden kaland az első lépéssel kezdődik.
Te és a családod készen áll rá? :)
Az olaszos paradicsomleveshez:
- (1 ek. extra szűz olívaolaj)
- 1 kisebb vöröshagyma, apró kockákra vágva
- 1 doboz jó minőségű hámozott, aprított paradicsom
- 2 tk. só- és ízfokozómentes “pizza” fűszerkeverék (vagy 1-1 tk. bazsalikom + oregánó)
- tengeri só és frissen őrölt bors
- nádcukor ízlés szerint (ha szükséges)
A lencse-burgerhez:
- 150 g lencse (szárazon mérve, néhány órára beáztatva)
- tengeri só
- 5 babérlevél
- 1 + 1 ek. extra szűz olívaolaj
- 1 nagy fej vöröshagyma, apróra vágva
- 3 ek. zabpehely
- frissen őrölt bors
- 2 csapott tk. pirospaprika
- 3 tk. fokhagyma granulátum
- annyi (teljes kiőrlésű) zsemlemorzsa, amennyit felvesz
A tálaláshoz:
- hamburgerzsemle
- salátalevelek
- lila hagyma-karikák
- paradicsomkarikák
- ketchup és mustár fele – kb. fele arányú keveréke
További Top-tippek:
- lencse helyett használhatsz babot, csicseriborsót, vagy akár gombát!
- gazdagítsd a fasírtot reszelt répával, cukkinivel, akár apróra vágott (maradék) spenótlevéllel is!
- a zsemlemorzsa készülhet maradék száraz kenyérből is, aprítógép segítségével :)
- kísérleteznél az ízvilággal? A pirospaprika helyett használj curry-port vagy friss fűszernövényeket!
A leveshez a vöröshagymát pároljuk üvegesre vízen vagy extra szűz olívaolajon.
Adjuk hozzá a pizza (vagy egyéb) fűszert és egy kicsit keverjük át a hagymát ilyen formában is. Öntsük fel a konzerv paradicsommal, illetve egy konzervdoboznyi vízzel, sózzuk, borsozzuk.
Ha szükséges, további fűszerekkel és nádcukorral állítsuk be a számunkra megfelelő ízvilágot. majd lassú tűzön gyöngyöztetve főzzük készre a levest.
A hamburgerhez az előre beáztatott lencsét alaposan mossuk át, majd sós és babérlevéllel ízesített, bő vízben főzzük puhára. Szűrjük le, a babérleveleket dobjuk ki, majd hagyjuk hűlni.
A vöröshagymát 1 ek. extra szűz olívaolajon pároljuk aranybarnára, amikor a kívánt színt elértük, hagyjuk hűlni.
A lencsébe botmixerrel bele- beleturmixolunk, de csak annyira, hogy maradjanak benne egész szemek is. Elkeverjük a zabpehellyel, ízlés szerint fűszerezzük, majd ismét állni hagyjuk a keveréket.
Végül annyi zsemlemorzsát adunk hozzá, hogy ne túl száraz és tömör, de formázható masszát kapjunk.
Tapadásmentes serpenyőben, lassú tűzön kérgesre sütjük.
A hamburgerzsemléket a serpenyőben kissé megpirítjuk, megkenjük a ketchup – mustár keverékkel, majd salátát teszünk rá. Erre kerül a lencse-burger, amit ismét megkenünk a szósszal, ezután pedig tetszőleges (minél változatosabb) zöldségekkel gazdagítjuk.
A levesből kb. 2-3 adag, a lencse-burgerből 8 fasírt lesz