Archive of ‘leves’ category

Családi É(le)ttermi menü – Lehet, hogy egyszerűbb, mint gondolnád? :)

Lencseburger

Mi is szeretünk és szoktunk is étterembe járni. Ahogy a legutóbbi bejegyzésemben is utaltam rá, számunkra az élmények azok, amiktől kerekebb lesz az életünk – és ez az élmény bármi lehet, ebben a kérdésben sincs “egy gyűrű mindenek felett”.

Azonban – mielőtt minden nap beugrasz egy levesezőbe, egy paniniért vagy egy hamburgerért, cáfoljunk meg néhány mítoszt és hiedelmet! :)

  • “a növényi alapú étkezés bonyolult” -> igen, lehet bonyolult is, de nem kell minden áldott nap mozsárban törni a fűszereket a házi curry-pasztához – ennek is megvan a helye és az ideje, de nem kell minden nap ezzel a lehetőséggel élni
  • “a növényi alapú étkezés drága” -> az, hogy kísérletezel borsosabb árú alapanyagokkal is, nem jelenti azt, hogy csak úgy lehet. Nagyon sok hazai, szezonális növény beépítésével fel lehet turbózni a napi menüt, a pénztárca kimaxolása nélkül is.
  • “aki növényi alapokon táplálkozik, csak bio, etikus gazdaságban termelt, kézzel tépkedett salátaleveleken él” -> nyilván minden étkezésnek megvannak a maga irányzatai. Én sem gondolom azt, hogy a bolti kekszek, a szójavirsli vagy a vegán késztermékek egészségesek lennének, mi ezeket kerüljük is. De az összetevők alapos átolvasása után néha nálunk is a kosárba kerül a bolti pita, a teljes kiőrlésű tortilla, bab- és csicseriborsó konzervek, és annak ellenére, hogy nagyon szeretek kenyeret sütni, alkalomadtán a tej- és tojásmentes hamburgerzsemle is. Nem, nem gondolom egészségesnek, sem teljes értékűnek, de attól, hogy ezt ritkán megteszem, nem érzek bűntudatot. Ami szintén nagyon fontos!
  • “nem vagyunk mi hozzászokva a növényi alapú étkezéshez” -> hidd el, mi sem lencse-burgeren és guacamolén nőttünk fel. :) Egy nap hoztunk egy döntést, azóta tanulunk, figyelünk – hiszen ahogyan már korábban utaltam rá, az életünk (alakulása) sokszor nem más, mint azoknak a döntéseknek a sorozata, amit meghozunk. És attól, hogy megszoktad, hogy az anyukád konyhájában vasárnaponként hajnaltól fő a húsleves, te bármikor dönthetsz másképp!
  • “a férfiak úgysem eszik meg a húsmentes ételt” -> ezen a ponton utalnék vissza az előző pontra, a megszokott dolgokra. A változáshoz kell a nyitottság, a kíváncsiság, de a legfontosabb, készen állni arra, hogy – sok-sok ember tapasztalatai alapján – ebből akár bármi jó is kisülhet.

Ezt az ételt Kata barátnőmnek, és párjának, Csabinak dedikálom, aki egy nap azzal a kéréssel érkezett haza, hogy mostantól lehetőleg kevesebb hús kerüljön az asztalra. Minden kaland az első lépéssel kezdődik.

Te és a családod készen áll rá? :)

 

Az olaszos paradicsomleveshez:

  • (1 ek. extra szűz olívaolaj)
  • 1 kisebb vöröshagyma, apró kockákra vágva
  • 1 doboz jó minőségű hámozott, aprított paradicsom
  • 2 tk. só- és ízfokozómentes “pizza” fűszerkeverék (vagy 1-1 tk. bazsalikom + oregánó)
  • tengeri só és frissen őrölt bors
  • nádcukor ízlés szerint (ha szükséges)

A lencse-burgerhez:

  • 150 g lencse (szárazon mérve, néhány órára beáztatva)
  • tengeri só
  • 5 babérlevél
  • 1 + 1 ek. extra szűz olívaolaj
  • 1 nagy fej vöröshagyma, apróra vágva
  • 3 ek. zabpehely
  • frissen őrölt bors
  • 2 csapott tk. pirospaprika
  • 3 tk. fokhagyma granulátum
  • annyi (teljes kiőrlésű) zsemlemorzsa, amennyit felvesz

A tálaláshoz:

  • hamburgerzsemle
  • salátalevelek
  • lila hagyma-karikák
  • paradicsomkarikák
  • ketchup és mustár fele – kb. fele arányú keveréke

További Top-tippek:

  • lencse helyett használhatsz babot, csicseriborsót, vagy akár gombát!
  • gazdagítsd a fasírtot reszelt répával, cukkinivel, akár apróra vágott (maradék) spenótlevéllel is!
  • a zsemlemorzsa készülhet maradék száraz kenyérből is, aprítógép segítségével :)
  • kísérleteznél az ízvilággal? A pirospaprika helyett használj curry-port vagy friss fűszernövényeket!

A leveshez a vöröshagymát pároljuk üvegesre vízen vagy extra szűz olívaolajon.

Adjuk hozzá a pizza (vagy egyéb) fűszert és egy kicsit keverjük át a hagymát ilyen formában is. Öntsük fel a konzerv paradicsommal, illetve egy konzervdoboznyi vízzel, sózzuk, borsozzuk.

Ha szükséges, további fűszerekkel és nádcukorral állítsuk be a számunkra megfelelő ízvilágot. majd lassú tűzön gyöngyöztetve főzzük készre a levest.

A hamburgerhez az előre beáztatott lencsét alaposan mossuk át, majd sós és babérlevéllel ízesített, bő vízben főzzük puhára. Szűrjük le, a babérleveleket dobjuk ki, majd hagyjuk hűlni.

A vöröshagymát 1 ek. extra szűz olívaolajon pároljuk aranybarnára, amikor a kívánt színt elértük, hagyjuk hűlni.

A lencsébe botmixerrel bele- beleturmixolunk, de csak annyira, hogy maradjanak benne egész szemek is. Elkeverjük a zabpehellyel, ízlés szerint fűszerezzük, majd ismét állni hagyjuk a keveréket.

Végül annyi zsemlemorzsát adunk hozzá, hogy ne túl száraz és tömör, de formázható masszát kapjunk.

Tapadásmentes serpenyőben, lassú tűzön kérgesre sütjük.

A hamburgerzsemléket a serpenyőben kissé megpirítjuk, megkenjük a ketchup – mustár keverékkel, majd salátát teszünk rá. Erre kerül a lencse-burger, amit ismét megkenünk a szósszal, ezután pedig tetszőleges (minél változatosabb) zöldségekkel gazdagítjuk.

A levesből kb. 2-3 adag, a lencse-burgerből 8 fasírt lesz

Élményekről és Tofuszalonnás zöldbablevesről

Tofuszalonnás zöldbableves

Évekkel ezelőtt, néhány kollégával az akkori részlegünkről részt vettünk egy “soft skill” tréningen, amiből azóta csak néhány villanásnyi emlék maradt meg bennem, de egy történet nagyon – úgyhogy már ezért megérte. :)

A tréner által elmesélt történet arról szólt, hogy az unoka a nagymamától búcsúzott és feltette azt a kérdést: “Szép életed volt, Nagymama?” – a nagymama válasza pedig az volt: “Nem volt szép életem.” Bevallom, sokat gondolkodtam ezen, sokszor eszembe jutott még évek múlva is. Újra és újra feltettem és felteszem magamnak a kérdést, hogy ha majd az életem végén ugyanez átfutna a fejemen, akkor mi lenne a válaszom?

De azt hiszem, az én válaszom igen lenne… Mert az életünket valójában nagy mértékben befolyásolják azok a döntések, amelyeket hozunk. És én / mi – szerencsére – az élmények mellett tettünk le a voksunkat.

Szeretünk utazni, kirándulni, világot látni, felfedezni – tudatosan tervezve, átgondolva, megfontolva, hátizsákos turistaként az élményt helyezve a középpontba. Szeretünk moziba és színházba járni – igen, otthon is lehet filmet nézni, otthon is lehet művelődni – de ez a tevékenység miért ne lenne élmény, olyan esemény, ami nem csupán a filmről vagy előadásról szól, hanem a közös andalgásról is, hazafelé? És nagyon szeretünk étterembe járni is – felfedezni lakóhelyünk, Debrecen legjobb helyeit, megenni egy finom “take-away” vegán burgert a Duna-parton ülve, amikor Budapesten kirándulunk, vagy megkóstolni egy jó tengeri herkentyűs ételt, miután fáradtan leülünk egy rejtett kis helyen valahol a nagyvilágban.

Most pedig még mindig gyűjtjük az élményeket – itthon. Lehet örülni egy elolvasott könyvnek, egy finom pohár bornak, egy hosszú beszélgetésnek, egy jó kávénak, hogy “mint turista” fedezzük fel a környéket, vagy éppen egy biciklitúrának széllel szemben, ahol az odaút két órát, a visszaút fél órát vesz igénybe. :)

Ezektől a mindennapi – sokak számára talán hétköznapi – élményektől leszünk azok, akik vagyunk, ezek ivódnak belénk, ezek építenek. És talán így jutunk lepésről lépésre közelebb a “Szent Grálhoz”, a hőn áhított boldogsághoz – ha egyáltalán érdemes keretek közé szorítani egy ilyen megfoghatatlan dolgot. :)

De hogy visszakanyarodjunk az ételekhez is, ahogy említettem, szeretünk alkalmanként étterembe járni, rendelni viszont – bevallom – kevésbé.

Valahogy megkapó az, ahogy az ember készül egy ilyen estére, szépen felöltözik, összeül a barátokkal vagy éppen kettesben látogat el egy helyre, aminek megvan a hangulata, a varázsa, ami nem csupán az ételről szól, amit otthonra is rendelhet. Sokkal inkább arról a kerek, egész élményről, amit az ember egy-egy ilyen alkalomkor kap – és amit reméljük, hamarosan ismét magunkkal vihetünk.

Kíváncsiságképpen azért végigböngésztem néhány közeli étterem online kínálatát, és az egyik napi menünél szembe jött velem a szalonnás zöldbableves. Még soha nem hallottam erről az ételről, így már meg is volt a napi kihívás – és éppen időben kerül fel a blogra, hiszen úgy tűnik, beköszöntenek a napfényes tavaszi napok, amikor inkább könnyedebbe falatokra vágyik talán az ember. :)

Szeretettel ajánlom nektek ezt a receptet!

 

 

  • 1 + 1 ek.extra szűz olívaolaj
  • 1 tömb tofu, apró kockákra vágva
  • tengeri só és frissen őrölt bors
  • fokhagyma granulátum
  • pirospaprika
  • 1 fej vöröshagyma, apró kockákra vágva
  • 3 gerezd fokhagyma, szeletelve
  • 2 ek. tönkölyliszt
  • 3 db sárgarépa, karikázva
  • 1 db petrezselyemgyökér, karikázva
  • 1 karalábé, felkockázva
  • 3 – 4 db burgonya, felkockázva
  • 4 db babérlevél
  • 1 bő tk. majoránna
  • 300 g zöldbab (most még fagyasztott :) )

A tofuszalonnához, a felkockázott tofut 1 ek. extra szűz olívaolajban, kevés sóval, borssal, fokhagyma granulátummal és pirospaprikával bepácoljuk. Néhány óra múlva tapadásmentes serpenyőben, többször megkeverve ropogósra sütjük, majd hűlni hagyjuk.

1 ek. extra szűz olívaolajon üvegesre pároljuk a hagymát. Megszórjuk 2 ek. liszttel, amit aranybarnára pirítunk, majd pirospaprikát adunk hozzá, és folyamatos kevergetés mellett felöntöttjük 1 bögrényi hideg vízzel.

Ezután hozzáadjuk a fokhagymát, a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret, a karalábét és a burgonyát, majd a zöldséget és felöntöttjük 1,2 l vízzel. Sózzuk, borsozzuk, babérlevéllel és majoránnával fűszerezzük.

Végül, amikor a zöldségek szinte teljesen megpuhulnak, hozzáadjuk a zöldbabot, és a levest készre fűzzük.

Tálalás előtt keverjük csak hozzá a tofuszalonna – kockákat.

4-5 adag lesz belőle

Főzőcskézz, de okosan :) – Kamrafosztogató Karfiolos / Brokkolis krémleves és Keleti(es) tészta

2:1 ebéd

Lehet ez a korral jár :), de egy-egy baráti beszélgetésnél-borozgatásnál szívesen csevegünk evésről, ételekről, kíváncsian szemlézve a tányérokat.

Amikor a növényi alapú étkezésről esik szó (tudjátok, én nem vagyok vegán; hetente – kéthetente kerül az asztalunkra halétel is), sokszor hallom azt, hogy egyrészt a családot nehéz rávenni a változásra (amit akár kis lépésekkel is meg lehet tenni, ha érdekel, milyen tippjeim vannak erre, jelezzétek nekem itt egy kommentben vagy a Facebook-oldalamon :) ), vagy hogy nehéz kreatívnak lenni, ha egy csomag lencse van az ember előtt az asztalon (ilyen esetben használd a blog kereső funkcióját :) ), mások az időt említik, vagy éppen, hogy a növényi étkezés drága.

Ami a legfontosabb: semmi sem kötelező! Nem kell csak növényi alapú ételeket enned, ha erre te magad, vagy a család nincsen készen. Nálunk is egy döntés volt ez a fajta étkezés. Szerintem már az is hatalmas dolog, ha több zöldséget kezdesz használni a konyhában; ha a vasárnap nem arról szól, hogy muszáj húslevest főzni, vagy bő olajban sütni. Ne feledd, minden változás egy döntéssel és az első lépéssel kezdődik. Adj magadnak és a családnak is időt a változásra, az új ízek felfedezésére, hiszen sokan a céklát is csak ecetes savanyúság formájában látják az iskolában vagy éppen a vasárnapi ebéd mellett, és tele lehetnek előítéletekkel a spenóttal szemben. :)

És akkor még mindig ott van az idő és a pénz kérdése, amit tervezéssel, kreativitással, szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával lehet orvosolni. Ha hüvelyesek (amiket nagyobb tételben szárazon is megvehetsz, és áztatás után megfőzhetsz) és gabonafélék  vannak a kamrádban, egyéb idényzöldségek felhasználásával rengeteg irányba el tudod vinni az ételeket.

És hogy mi a helyzet a félkész ételekkel, amiket csak leemelsz a polcról, vagy kiveszel a hűtőszekrényből? :) Mi lenne, ha ezt a kérdést újragondolnánk / újragombolnánk, és megmutatnám, hogy milyen lehetőségeid vannak arra, hogy a nyersanyagoktól induljon a főzés?

Niki  barátnőm ajánlotta nekem a Bonduelle krémleves alapjait, és ezek a kis színes csomagok belopták magukat a szívembe. Nincs itthon mindig egy-egy ilyen csomag, de ha van, könnyedén készülhet belőle egy lélekmelengető finomság.

Vagy akár egy teljes ebéd a kamrából –> ami tej- és tojásmentes, zsírszegény, illetve vegán diétába is beilleszthető; megfelelő tészta használatával pedig gluténmentes is. No és kb. 30 perc alatt kész.

Én úgy érzem, ez igazi win-win opció. :)

 

A karfiolos krémleveshez:

  • (1 ek. extra szűz olívaolaj)
  • 1 kisebb vöröshagyma, apró kockákra vágva
  • 2 kisebb burgonya, felkockázva
  • tengeri só és frissen őrölt bors
  • 1/2 csomag Bonduelle karfiolos krémleves zöldségkeverék vagy Zöldségleves keverék brokkolival (vagy egyéb, minél változatosabb fagyasztott zöldségkeverék)
  • ízlés szerinti egyéb fűszerek: nálam kevés kurkuma, fokhagyma granulátum és szárított metélőhagyma

A levesbetéthez:

  • 1 ek. extra szűzolívaolaj
  • 1 doboz gombakonzerv, leszűrve, alaposan átmosva és megszárítva
  • tengeri só, bors és fokhagyma granulátum

A keleties tésztához:

  • 1 ek. extra szűz olívaolaj
  • 1 nagyobb újhagyma, a zöld szárával együtt, szeletelve
  • 1 tofu (vagy 1 nagyobb tömb tofu fele), apró kockákra vágva
  • 1-2 ek. szójaszósz (plusz ha még szükséges)
  • tengeri só és frissen őrölt bors
  • ízlés szerinti egyéb fűszerek: nálam kevés kurkuma, fokhagyma granulátum és szárított chili pehely
  • 1/2 csomag Bonduelle karfiolos krémleves zöldségkeverék vagy Zöldségleves keverék brokkolival (vagy egyéb, minél változatosabb fagyasztott zöldségkeverék)
  • 2 fészek ázsiai Mie tészta (vagy egyéb tészta)

A leveshez a hagymát kevés vízen vagy extra szűz olívaolajon üvegesre pároljuk. Ezután hozzáadjuk a minél kisebb darabokra vágott burgonyát. Kicsit átpirítjuk, majd felöntjük 2 nagy bögre vízzel (kb. 900 ml). Sózzuk, borsozzuk.

Amikor a burgonya szinte teljesen megpuhult, érkezhet a zöldségkeverék és a további fűszerek; a levest végül teljesen készre főzzük, majd turmixoljuk.

Tálalhatjuk pirított kenyérkockákkal, ropogós csicseriborsóval vagy pirított gombával.

Utóbbihoz egy tapadásmentes serpenyőben 1 ek. extra szűz olívaolajon pirítjuk meg az alaposan átmosott és megszárított, csak a pirítás végén fűszerezett gombakonzervet.

A második fogáshoz extra szűz olívaolajon üvegesre pároljuk a hagymát. Hozzáadjuk és pirítani kezdjük a tofut. Enyhén sózzuk és borsozzuk, majd szójaszósszal és egyéb fűszerekkel ízesítjük.

Végül hozzáadjuk a zöldségeket és készre pirítjuk az ételt.

A Mie tésztát a dobozon lévő instrukcióknak megfelelően enyhén sós vízben megfőzzük, és a zöldségkeverékkel összeforgatva tálaljuk.

1-2-3 és kész is az ebéd! :)

Nálunk 3 adag lett belőle

Tavaszi medvehagymás “babgulyás”

Medvehagymás tavaszi babgulyás

Nem tudom, nálatok mi a helyzet, ha megkérdezed, mi legyen az ebéd, de nálunk a kérdés elhangzását követően a következő válszokra lehet számítani:

  1. Mindegy, de leves legyen.
  2. Leves jó lesz.
  3. Nincs leves? Tessééééék?

Szóval általában a legtöbb ebédünk két fogásból áll, és ezeket próbálom úgy összeállítani, hogy a tartalmasabb, gazdagabb levest egy egyszerűbb második fogás követi, vagy egy hosszadalmasabban elkészíthető étel elé dobok össze egy egyszerű krémlevest.

Legutóbbi kedvencünk ez a nagyon ízletes, tavaszias, könnyű babgulyás(-szerűség), ami után egy egyszerű rakott tésztát kínáltam.

Panasz – nos, az nem volt :).

 

  • 1+1 ek. extra szűz olívaolaj
  • 1 tofu, felkockázva
  • 1-2 tk. fokhagyma granulátum
  • 1 vöröshagyma, felkockázva
  • 3 gerezd zúzott fokhagyma
  • 2 ek. teljes kiőrlésű liszt
  • 1 kk. csípős pirospaprika
  • 1 bő tk. pirospaprika
  • 3 sárgarépa, karikázva
  • 2 petrezselyemgyökér, karikázva
  • kis darab káposzta, vastagabb szeletekre vágva
  • tengeri só, frissen őrölt bors
  • 1 bő tk. majoránna
  • 5 db babérlevél
  • 1/2 tk. őrölt kömény
  • 530 g főtt fehérbab (1 nagy doboz konzerv, leszűrve és alaposan átmosva)
  • 2 maréknyi spenótlevél, vékony szeletekre vágva
  • 1/2 csokor medvehagyma, vékony szeletekre vágva

Egy tapadásmentes serpenyőben 1 ek. extra szűz olívaolajon, fokhagyma granulátummal fűszerezve megpirítjuk a tofukockák minden oldalát, majd félretesszük, amíg újra szerephez jut. :)

1 ek. olívaolajon üvegesre pároljuk a vöröshagymát, majd hozzáadjuk és 1-2 percig átpirítjuk a fokhagymát is. Megszórjuk a liszttel, amit aranybarnára pirítunk, majd hozzáadjuk a paprikát is. Lassan, folyamatos kevergetés mellett adagolunk hozzá egy nagy bögrényi hideg vizet (így elkerülve, hogy csomós legyen a levesünk).

Ezután már bátran felönthetjük további 1-1,2 l vízzel (attól függően, milyen sűrű leves a célunk), és hozzáadjuk a sárgarépát, a petrezselyem gyökeret, illetve a káposztát. Sózzuk, borsozzuk, majd majoránnával, babérlevéllel és kevés őrölt köménnyel fűszerezzük.

Amikor a zöldségek félig megpuhulnak, adjuk hozzá az alaposan átmosott babot és az előre megpirított tofut is.

Amikor a zöldségek megpuhultak, zárjuk el a tűzhelyet, és a spenót- valamint medvehagyma-leveleket csak ekkor adjuk hozzá.

Top tipp:  tofut fagyaszd le, majd kiolvasztás után alaposan itasd le róla a maradék nedvességet is – így sokkal kellemesebb állagot tudsz elérni. :)

4-5 adag lesz belőle

Tavaszköszöntő ZÖLD-ségleves

ZÖLD-ségleves

A hosszú téli hónapok után, amikor az idő lassan jobbra fordul, egyre jobban előbújik a nap is, szinte várjuk, hogy valami harsogóan zöld étellel színesítsük meg a napunkat…

Egy finom, gazdag ZÖLD-ségleves fantasztikusan feltölt, és maradék zöldségek felhasználására is kiválóan alkalmas! Mivel jelen esetben az ételt önmagával sűrítjük (azaz egy részét turmixoljuk, a másik részét pedig “egészben” hagyjuk), liszt vagy egyéb “adalék” hozzáadása nélkül is sűrű, gazdag, tápláló ételhez jutunk.

Ereszd el a kreativitásod és a fantáziád, cserélgesd bátran az alapanyagokat, nálam is olyan zöldségekből állt össze a kerek egész, amik éppen itthon voltak a hűtőben vagy a fagyasztóban. A lehetőségek tárháza szinte végtelen :)

Te is általában levessel kezded az ebédet? Mi a kedvenced? :)

 

  • (1 ek. extra szűz olívaolaj)
  • kb. 15 cm-nyi póréhagyma (zöld része, ami kimchi-készítés után megmaradt), aprítva
  • 2 gerezd zúzott fokhagyma
  • 2 zellerszár,vékony szeletekre vágva
  • 1 kisebb cukkini, szeletelve
  • 2-3 maréknyi spenótlevél, vékony szeletekre vágva
  • néhány levél bazsalikom, vékony szeletekre vágva
  • 1 csészényi zöldborsó
  • tengeri só és frissen őrölt bors
  • 1 csészényi zabtej, vagy nem édesített növényi tej

A póréhagymát és a fokhagymát kevés extra szűz olívaolajon vagy vízen megpároljuk.

Ezután szépen sorban hozzáadjuk az otthon fellelhető alapanyagokat: nálam most zellerszár, cukkini, spenót- és bazsalikomlevél bújt meg a hűtőben, illetve zöldborsó a fagyasztóban, amiből egy csészényit adtam a leveshez.

Sóztam, borsoztam, majd felöntöttem 1 csészényi zabtejjel és 2 csészényi vízzel. Amikor a zöldségek megpuhultak, a leves kb. felét turmixoltam, ezzel állítva be a megfelelő sűrűséget.

kb. 3 (vagy 4 kisebb) adag lesz belőle

1 2 3 11

A weboldal ún. cookie-kat vagy sütiket használ. (Több információ)

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezár