Nagyon vicces dolog a munkahelyen ebédelni és fotózni! Egyrészt a kis “ebéd klub” tagjai legalább annyira rajonganak a főzésért, mint én, így csillogó szemmel tudnak beszélni a lehető legjobb olívabogyóról, amit már nagy kiszerelésben innen és innen kell venni a családnak, vagy sorolják (mintha csak blogot írnának :) a fűszereket, hogy csak ebből egy csipetnyit, …
Hozzánk igazán könnyű vendégként érkezni: nem kell azon elgondolkodni, milyen ajándékkal toppanjon be valaki: elég beugrani egy zöldségeshez és néhány friss darabbal meglepni bennünket. :) Mit nekünk holmi csokoládé? Ugyan… :) Így tett Edit barátnőm is, aki nemrég csinos kis kosárban hozta a kertjük termését – többek között sok-sok fokhagymát. És hogy örültem neki! :) Hiszen szinte …
… amikből persze szinte semmi nem látszik ezen a képen, úgyhogy a fantáziátokra bízom a háttérben elbújó hozzávalókat… Na jó, azért a receptet mégis elárulom! :) Hétvégén hatalmas adag zöldség, no meg néhány doboz lasagne tészta is hazajött velem, így egyértelmű volt, hogy halmozni fogom az élvezeteket, és mindent IS beleteszek ebbe az ételbe! Már …
Reggel 6:00. Csörög az óra. Ismét egy új nap, egy új hét, egy új alkalom telis-teli kihívásokkal, szépséggel, új ízekkel… Persze hazudnék, ha azt mondanám, minden reggel csak a fenti gondolatok szaladnak át a fejemen – persze megjelennek a reggel 8 órás megbeszélések, az aktuális feladatok, a gondolat, hogy vajon melyik táskámba tettem a kulcsot, azután …
Ez a hét a munkahelyi konyhában a napsugaras ételek hete volt: szinte minden nap egy élnénk, napsugaras, vidám színű ételt rejtettek a dobozkáink: sárgarépa- és sütőtöklevest, sütőben sült vegyes zöldségeket, kurkumával “színezett” főzelékeket, curry-ket – nem győztük egymás ételeit csodálni! :) Én is beálltam hát a sorba és felavattam a hétvégén vásárolt mini tartelette formáimat …