Posts Tagged ‘rozsliszt’

“Répli” (répavirsli) rozsbucival (tejmentes, tojásmentes, zsírszegény, vegán)

Répli

Annyira, de annyira szerettem volna már kipróbálni ezt a receptet!

Internetes oldalak, blogok, online csoportok folyamatosan előkerülő témája volt: igenis létezik a valódihoz megszólalásig hasonlító, de legalábbis mennyeien finom, répából készült virsli, azaz a “répli”!!! :)

Nekem az utolsó motivációs faktort a karácsony jelentette: a fa alatt ugyanis legnagyobb örömömre Steiner Kristóf legújabb szakácskönyve, a Kristóf lakomái várt. Amikor már nála is olvastam erről a finomságról, végleg eldőlt:

nekem

ez

kell

És így is lett! :)

 

A réplihez:

  • 6 sárgarépa (én olyat választottam, ami nem túl vastag és a zöld szárával együtt árulják), hámozva
  • 6-6 csipet tengeri só és frissen őrölt bors
  • 1+1 kk. füstölt paprika
  • 2 kk. mustár
  • 2 ek. gluténmentes tamari szójaszósz
  • 1 ek. rizsszirup (vagy juharszirup)
  • 2 gerezd zúzott fokhagyma
  • 2 ek. extra szűz olívaolaj

A rozsbucihoz:

  • 250 g bio fehér tönkölyliszt
  • 250 g bio teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 2 kk. tengeri só
  • 125 ml zabtej (vagy egyéb növényi tej) + 1-2 ek., ha szükséges
  • 125 ml  langyos víz
  • 1 csapott tk. barna nádcukor
  • 1 csomag porélesztő
  • 30 ml extra szűz olívaolaj

A réplihez egy kisebb edényben vizet forralunk, amit sózunk, borsozunk, füstölt paprikával, valamint 1 kk. mustárral és szójaszósszal ízesítjük. Amikor a főzővíz forrni kezd, óvatosan beletesszük a répákat, majd addig főzzük, amíg egy villát bele tudjuk szúrni (de nem túlságosan puha).

Eközben elkészítjük a marinádot: alaposan elkeverjük a rizsszirupot, a zúzott fokhagymát, az olívaolajat, a maradék füstölt paprikát, mustárt és szójaszószt. Enyhén sózzuk, borsozzuk, majd beleforgatjuk a főtt répákat. Állni hagyjuk kb. 1 órára (ha kevesebb időd van, csak forgasd át jó alaposan). Közben néhányszor meg is locsolgatjuk a marináddal.

Végül sütőpapírral borított tepsibe tesszük és 180 C-ra előmelegített sütőben addig sütjük (közben forgatva), amíg minden oldala szépen megpirul.

A bucikhoz a kétféle lisztet és a sót egy nagy keverőtálban elkeverjük.

Eközben a zabtejet és a vizet a cukorral egy kis lábasban összemelegítjük (nem kell felforralni, csak kéz-meleg legyen!). A tűzről lehúzva elkeverjük benne a porélesztőt, és néhány percig (amíg felfut), állni hagyjuk.

Amikor az élesztő felfutott, a liszthalom közepébe egy mélyedést alakítunk, ide öntjük a felfutott élesztőt, majd az olívaolajat.

A tésztát alaposan összedolgozzuk, kidagasztjuk. Ha szükséges, adunk hozzá még 1-2 ek. zabtejet. Akkor jó a tészta, ha elválik a keverőtál falától, és a kezedre sem ragad. Amikor elkészül, egy kis cipót formázunk belőle, és letakarva, meleg helyen kelni hagyjuk.

Amikor a duplájára kelt, 8 részre osztjuk a tésztát. Bucikat formázunk, a tetejüket késsel bevágjuk, majd 180 C-ra előmelegített sütőben kb. 20 – 30 perc alatt készre sütjük. Rácson hagyjuk hűlni.

A répliből 3 adag, a bucikból 8 db lesz (így marad még az uzsonnás dobozba is)

Nagy Nyári Ízkavalkád – a recept, amit biztosan ki akarsz majd próbálni :)

Tócsni kapros meggyes raguval

Egyszerű. Zsírszegény. Káprázatos. Kell ennél kiválóbb reklám egy étel számára? :)

A régi bejegyzések között böngészve döbbentem rá, hogy a blogra még nem került fel a klasszikus (tojásmentes) tócsni / lepcsánka / lapcsánka, vagy ahogy nálunk mondják, a krumplimackó receptje, Öreg hiba! Hiszen a nyár nem múlhat el nélküle, ugye? Persze olvashattátok már a receptet cukkiniből, egy kis csavarral, és tökből is, de azért a krumplimackó az mégiscsak krumpliból az igazi…

Mivel kis családunk meglehetősen liberálisan kezeli az étkezéseket (azaz nem igényeljük a három fogásos, órákon át konyhában izzadós, nehéz vasárnapi menüket), nálunk ma bizony ez volt az ebéd. :)

A meglepő újítás a receptben pedig a kísérő, a meggyes ragu, amit Zsályától lestem el, és némi átalakítással a főétel méltó társa volt. Kötelező nyári ízek!! :)

 

  • 4 közepes méretű burgonya, nagy lyukú reszelőn lereszelve
  • 1 nagy sonkahagyma, apróra vágva (vagy reszelve)
  • 2 tk. tengeri só
  • frissen őrölt bors
  • 1 tk, fokhagyma por
  • 1 bögre teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 2 tk, foszfátmentes sütőpor
  • 3 lenmag tojás – azaz 3 ek. lenmagpehely 9 ek. vízzel elkeverve és 10 percig pihentetve
  • 1 ek. extra szűz olívaolaj
  • chili pehely

A kapros meggyraguhoz:

  • 4 ek. natúr darált meggy (nálunk inkább édes)
  • 1/2 csokor kapor, aprítva
  • csipetnyi só
  • csipetnyi chili pehely

A reszelt burgonyát és hagymát alaposan elkevertem a sóval, a borssal és a fokhagyma porral. Hozzáadtam a rozslisztet, a sütőport, a lenmag tojást és az olívaolajat is, majd alaposan elkevertem és 10 percig állni hagytam.

Egy nagy tepsit sütőpapírral borítottam, 1-1 evőkanálnyi masszát elterítettem rajta, majd kevés chili pehellyel szórtam meg őket.

Közepesen meleg (kb. 180 C) sütőben addig sütöttem, amíg szépen megpirult az alja, majd megfordítottam, és a másik oldalát is megpirítottam.

Eközben a natúr daráét meggyet alaposan elkevertem a kaporral, csipetnyi sóval és chili pehellyel, majd az elkészült krumplimackókkal együtt tálaltam.

2-4 adag lesz belőle

– Hamburger? – Jól átsütve! És ha lehet, édesburgonyából és babból… :)

Hamburger

No igen, hamburgert készíteni valahogy olyan jó… Kiváltképp, ha minden házilag készül, a buci és a burger is…

Szerintem nincs olyan ember, aki ne szeretné a friss, gőzölgő finomságot, tele zöldséggel, finom szósszal, és akkor még ott van benne az… ööö… “burger” is. :)

Emlékeztek még a bab-zab burgerre? Nos, az összetevők részben hasonlók, de most egy másik receptet használtam, méghozzá a Crazy Sexy Kitchen c. szakácskönyvből, ami Kris Carr (http://kriscarr.com/) keze munkáját dicséri.

Éljen a zöld forradalom, vegán burgerre fel! :)

 

A bucihoz:

  • 1 cs. porélesztő
  • 12 g só
  • csipetnyi nádcukor
  • 300 ml víz + ha szükséges
  • 75 g fehér tönkölyliszt
  • 75 g zabpehely
  • 300 g teljes kiőrlésű rozsliszt + ha szükséges

A burgerhez (250 ml-es bögréhez):

  • 1 + 1 ek. extra szűz olívaolaj
  • 1 édesburgonya, felkockázva (kb. 1 bögre)
  • tengeri só
  • 1 fej vöröshagyma, apróra vágva
  • 2 gerezd zúzott fokhagyma
  • 1 bögre párolt barna rizs
  • 2 bögre bab (nálam 2/3 részben borlotti bab, 1/3 részben fehér bab, jó minőségű konzervből, ami csak babot, vizet és sót tartalmaz)
  • 1/2 ek. őrölt római kömény
  • 1 tk. chili pehely
  • 3 tk. tamari szójaszósz
  • annyi zabpehely, amennyit felvesz (nálam kb. 2 bő marékkal – a lényeg, hogy jól formázható, nem túl kemény masszát kapjunk. Használható egyéb liszt is, pl. kukoricaliszt)

A tálaláshoz:

  • salátalevél
  • paradicsom
  • retek
  • kapribogyó
  • dijoni mustár
  • jó minőségű ketchup

A buci előkészítését már előző nap elkezdtem, hiszen a 6-12 órás kelesztési idejű dagasztás nélküli kenyér mellett döntöttem.

Egy kelesztőtál aljába öntöttem a porélesztőt és a sót, majd kevés cukrot, végül ráöntöttem 300 ml langyos vizet. Ezután belekevertem a tönkölylisztet, a zabpelyhet és a rozslisztet, majd alaposan összegyúrtam. ha szükséges, adhatsz még hozzá vizet vagy lisztet – a tészta ne legyen se túl tömör, se túl lágy / nedves.

A kelesztőtálat alaposan kiliszteztem, majd a kenyérgömböcöt visszatettem, és a tetejét is alaposan beszórtam liszttel.

Másnap egy cserép sütőedényt kibéleltem sütőpapírral. A tésztát 6 részre osztottam, és egymás mellé helyeztem őket a cseréptálba. Sütőpapír szalagot tettem közéjük is, hogy sülés közben ne “nőjenek össze”. Lefedtem a cserépedényt a tetejével. Magas hőfokon 30-35 percig, majd a fedőt levéve közepes hőfokon még kb. 30 percig sütöttem.

Rácson hagytam kihűlni.

A burgerhez a felkockázott édesburgonyát összeforgattam 2 ek. olívaolajjal, enyhén sóztam, majd kb. 25 perc alatt sütőpapírral bélelt tepsiben megsütöttem (közben átforgattam néhányszor).

A másik evőkanál olívaolajon lassú tűzön barnásra pároltam – pirítottam a hagymát, amihez néhány perccel később adtam hozzá a zúzott fokhagymát.

Aprítógépben egyneműsítettem a sült édesburgonyát, a megpárolt hagymát, az előre megfőzött barna rizst és a babot. Római köménnyel, chili pehellyel, szójaszósszal ízesítettem (ha szükséges, tengeri sóval állíthatod be a neked megfelelő ízesítést). Ne legyen krémes, nyugodtan maradhat darabos! Hagytam teljesen kihűlni.

Ezután egy keverőtálban elkevertem 2 bő maréknyi zabpehellyel, majd 6 burgert formáztam, amiket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam.

Közepes hőfokon addig sütöttem, amíg az alja szépen megpirult, majd megfordítottam és hagytam, hogy jól átsüljön.

Tálaláskor a bucikat kettévágtam. Grillserpenyőben megpirítottam a vágott felüket, majd az egyik felet dijoni mustárral, a másikat ketchuppal kentem meg. A legalulra salátalevél, erre a burger, majd tetszőleges zöldségek következtek.

Jó étvágyat hozzá! :)

6 adag lesz belőle

 

 

Céklás – diós kiscipó (tejmentes, tojásmentes recept)

Céklás - diós kiscipó

Facebook-oldalunk olvasói már régóta várják ezt a receptet, amit egy napi menü megírásakor említettem az olvasóknak.

Azóta többször készült már, de annyira finom, hogy még a fotózás előtt lába kelt a cipócska jelentős részének, kép nélkül pedig ugye nem az igazi a recept sem, hiszen az ember el sem tudja képzelni, milyen csodás színe lehet egy éppen kelő, céklával színezett kenyérnek. :)

Nagy-nagy köszönet az eredeti receptért Flat-cat-nek.

 

1 kisebb cipóhoz

  • 50 g nyers cékla
  • 100 – 125 ml víz (liszttől függően)
  • 2 tk. almaecet
  • 125 g teljes kiőrlésű bio rozsliszt
  • 125 g teljes kiőrlésű bio búzaliszt VAGY fehér tönkölyliszt (mindkettővel kiválóan működik a recept; előbbivel tömörebb, gazdagabb, míg utóbbival kicsit szellősebb lesz a végeredmény)
  • 5 g porélesztő
  • 15 g extra szűz olívaolaj (vagy dióolaj, vagy egyéb olaj)
  • 1 ek. akácméz
  • 1 tk. só
  • 35 g dió

A céklát a vízzel és az almaecettel aprítógépben daraboltam / pürésítettem. Amikor csak teljes kiőrlésű liszttel készítettem, kicsit több vizet adtam hozzá, mert a teljes kiőrlésű lisztek hajlamosak több folyadékot felvenni.

Összekevertem a kétféle lisztet a porélesztővel. A közepébe kisebb mélyedést készítettem, oda öntöttem a céklapürét, az olívaolajat, a folyós akácmézet és a sót.

Alaposan elkevertem, majd addig dagasztottam, amíg a tészta összeállt és szépen elvált a dagasztótál falától és a kezemtől.

Ekkor kis cipóformára egyengettem,. majd letakarva meleg helyen hagytam, hogy kb. a duplájára keljen.

Eközben a diót zsiradék nélkül, serpenyőben megpirítottam, hűlni hagytam. Ledörzsölgettem a héját, majd egy zacskóba téve klopfolóval apró darabokra törtem.

Amikor a kenyér megkelt, beledagasztottam a diót is.

Egy (nagymamámtól örökölt) öntöttvas edényt kibéleltem sütőpapírral, ebbe tettem a már dióval gazdagított cipócskát. Lefedtem az edény tetejével.

Előmelegített sütőben, közepes hőfokon kb. 30 – 40 percig sütöttem. (Mielőtt kivettem, ellenőriztem, hogy szépen “kopogjon” a héja, illetve egy saslik-pálcát is beleszúrtam, tűpróbaként, hogy a belseje is alaposan átsült-e.)

Rácsra téve hűtöttem.

Flat-cat (aki az eredeti receptben nem extra szűz olívaolajat, hanem dióolajat használ) a sütőt 260 C-ra melegítette elő, fedő alatt sütötte 15 percig, majd fedő nélkül 220 C-on 30 percig. Mivel az én kis konyhámban a tűzhelyen nincs hőfokmutató, kenyérsütésnél ez fontos információ lehet. :) Kérlek vegyétek azonban figyelembe, hogy az extra szűz olívaolaj füstpontját 185 – 204 C-ra teszik. Amennyiben hozzám hasonlóan extra szűz olívaolajat használtok, ennél a hőfoknál ne állítsátok magasabbra a sütőt!

Végül pedig egy kép az éppen kelő kenyérkéről – hát nem szép??? :)

Házi halrudacskák zöldborsós burgonyapürével (tejmentes, tojásmentes)

Halrudacska2

Annak ellenére, hogy Magyarországon igen kevés halat fogyasztanak az emberek (és azt a keveset is főleg a karácsonyi időszakban), az étlapokon gyakran felbukkan a gyerekmenüben a halrudacska – ami a legválogatósabb gyerekigényt is kielégíti. És valljuk be, mi felnőttek is szívesen fogyasztjuk a villámgyorsan elkészíthető, leginkább dobozból elővarázsolt finomságot.

A mai recepttel a “dobozos étel mindig gyorsabb” teóriát szeretném megdönteni. Persze maradéktalanul nem fog sikerülni, de nézzétek csak, milyen gyorsan elkészül ez a finom  fogás!

A hal-burgonya-zöldborsó összeillő hármasára pedig emlékezhettek az újragondolt fish & chips, illetve az egyik nagy sikerű üveges ebédötletem kapcsán is :).

 

  • 600 g harcsafilé
  • tengeri só
  • 2 ek. teljes kiőrlésű liszt (nálam most rozs)
  • 2 ek. kukoricadara
  • 1 kk. füstsó (én bioboltban vettem, sima sóval helyettesíthető)
  • 1 kk. pirospaprika
  • néhány ek. extra szűz olívaolaj
  • 500 g burgonya
  • 200 g (fagyasztott) zöldborsó

A harcsafilét enyhén sóztam, majd csíkokra vágtam.

Egy jól záródó műanyag edényben elkevertem a lisztet, kukoricadarát, füstsót (aminek a funkciója némi extra aromát az ételbe csempészni, de közönséges sóval is helyettesíthető) és a pirospaprikát.

Ebbe a tálba tettem a harcsacsíkokat, jól lezártam, majd összeráztam, és készen is volt a “panírozás”.

Egy tapadásmentes serpenyőben olívaolajat melegítettem, majd ebben sütöttem ropogósra a halrudacskákat.

A burgonyát és a zöldborsót külön-külön sós vízben puhára főztem, majd kevés főzővízzel együtt törtem össze őket.

4 – 5 adag lesz belőle

1 2 3

A weboldal ún. cookie-kat vagy sütiket használ. (Több információ)

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezár