Lehet ez a korral jár :), de egy-egy baráti beszélgetésnél-borozgatásnál szívesen csevegünk evésről, ételekről, kíváncsian szemlézve a tányérokat. Amikor a növényi alapú étkezésről esik szó (tudjátok, én nem vagyok vegán; hetente – kéthetente kerül az asztalunkra halétel is), sokszor hallom azt, hogy egyrészt a családot nehéz rávenni a változásra (amit akár kis lépésekkel is meg lehet …
Amikor Budapestre megyek a kollégákhoz, mindig hatalmas kíváncsisággal várom, éppen hol fogunk ebédelni vagy vacsorázni; ugyanis a tényleg végtelen kínálatból sok-sok finomságot meg tudok kóstolni. Most egyik kedves kolléganőm, Ildi, benneteket lep meg egy finomsággal, amiről ódákat zengett nekem, úgyhogy hamarosan én is ki fogom próbálni, ti se habozzatok elkészíteni! :) 1 kg kápia …
Hát az úgy volt… Hogy a munkahelyi ebédlőben szokás szerint azt beszéltük, ki mit főzött tegnap, milyen alapanyag van otthon, mit is főzhetnénk holnapra. Van egy-két ínyenc a csapatban! :) Én pedig megemlítettem, hogy úgy ennék egy jó hagymalevest… Mivel francia hagymalevest és mustáros hagymalevest már főztem korábban, számítottam egy új ötletre. És így is …
Tudjátok, miért érdemel külön bejegyzést ez a végtelenül hétköznapi és egyszerű recept? Hát mert hosszú évek után sikerült teljes mértékben megbarátkozni az egyik legfontosabb téli zöldségféle, a zeller földes ízével, és levesként is elfogadni. És ez már messze nem az a kollégiumi zellerleves, ami után a fel nem ismerhető sólet következett (és az utunk a legközelebbi …
Hozzánk igazán könnyű vendégként érkezni: nem kell azon elgondolkodni, milyen ajándékkal toppanjon be valaki: elég beugrani egy zöldségeshez és néhány friss darabbal meglepni bennünket. :) Mit nekünk holmi csokoládé? Ugyan… :) Így tett Edit barátnőm is, aki nemrég csinos kis kosárban hozta a kertjük termését – többek között sok-sok fokhagymát. És hogy örültem neki! :) Hiszen szinte …