Judit Elérkezett az év utolsó várva – várt hónapja. Bizakodva várjuk az első havat, a Mikulást, majd a Karácsonyt, és szeretettel készülünk az ünnepekre. Mindeközben fejben tartjuk a meglepetéseket, a jellegzetes családi ételeket, a sütik végeláthatatlan sorát, és persze az ajándékokat – sokszor erőnkön felül is.
A Karácsony nem a legtakarékosabb ünnep – és talán nem is kell annak lennie. Sokkal inkább – tudatosnak. Az ünnep meghittsége, a családdal töltött idő, a karácsonyi izgalom nem mérhető pénzben. Sokkal inkább gondoskodásban és odafigyelésben.
Amíg azonban az ünnepet várjuk – reményeim szerint hamarosan érkezem a tudatos karácsonyi tippekkel és trükkökkel – itt a december, ami mindenképpen számvetésre sarkallja az embert. Jó ilyenkor elgondolkodni az elmúlt éven, mindazokon az élményeken és történéseken, amik többé tettek bennünket.
Számomra azonban még valamit hoz az idei december: rendrakást kint és bent :). Ennek részeként ismét vásárlásmentes időszakot tartok – különösen igaz ez a konyhai termékekre, alapanyagokra. Kis lakásunkban nem túl sok a tárolóhely, mégis halmozódnak az ételek és alapanyagok, s ahogyan lelkileg is megtisztulunk az adventi időszakban, a konyhában is elkezdődik a rendteremtés időszaka. Általában tudatos vásárló vagyok, nem halmozok fel nagy készleteket, itt az ideje hát, hogy a vásárlás helyett feldolgozzam a már itthon elérhető alapanyagokat, új helyet teremtve a (menü)tervezésnek és konyhai költségvetés készítésnek.
Amikor időm engedi, dokumentálni is fogom a történéseket – kezdjük hát az első nappal.
Ha új vagy itt, ajánlom figyelmedbe a Kamramustra bejegyzésemet, illetve az ehhez kapcsolódó további takarékos és tudatos írásaimat.
Ha pedig nyomon követed a blogot, akkor szeretettel köszöntelek újra itt. :)
Tegnap este nagyszerű programmal zártam a napot: elkészítettem mindennapi kenyerünket, méghozzá olyan lisztekből, amiket a kis kamrámban találtam: került bele kenyérliszt, graham liszt és teljes kiőrlésű tönkölyliszt is és végül egy nagyon sűrű, tartalmas kenyér alakult. Fantasztikus volt az estét a karácsonyi illatú illóolajok és a frissen sülő kenyér illatával zárni. .
A reggelemet pedig az elkészült kenyérrel nyitottam, egy szép szeletet kentem meg sült hagymás vegán kencével. Már nem emlékszem pontosan, hogy melyik üzletben szereztem be, de nagyon kiadós és jól tárolható kencéről van szó. Mellé pedig egy fél uborkát daraboltam és mandulatejes kávét valamint teát ittam hozzá.
A tízórainál sem tudtam elszakadni a karácsony szellemétől: nagy kedvencem a ropogós és fűszeres német Spekulatius keksz, amit a legtöbb üzletben be tudtok szerezni, én általában a nagyobb csomagolású (és ezáltal kiadós) Aldi terméket szoktam választani, és a szokásos teámat kortyolgatom hozzá.
Ekkor már ázott a 150 g sárgaborsó és kb. 300 g tarkabab, hiszen ezekből készül a mai vásárlásmentes menü. :)
Az ebédem még az előző napról maradt, viszont nekünk nem jelent problémát két napon át ugyanazt enni: sült paprika krémes “majdnem lasagne” volt a főétel, ami mellé sült zöldségeket kínáltam citromos – tahinis öntettel.
Sültpaprika krémes (majdnem) lasagne
- 1 doboz Cannelloni tészta (vagy lasagne lapok) – nekem az volt itthon, így nem haboztam felhasználni
- 2,5 db piros kaliforniai paprika
- 1 + 2 ek. extra szűz olívaolaj
- 1 fej vöröshagyma, apró darabokra vágva
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 200 g. sűrített paradicsom
- kis csokor bazsalikom
- tengeri só és frissen őrölt bors
- édesítetlen mandulatej – “amennyit felvesz” :)
- növényi sajt (elhagyható, de nekem éppen volt itthon még 2 szelet)
A tésztát sós vízben megfőzzük, leszűrjük, majd félretesszük. Először rendeltetésszerűen szerettem volna megtölteni a csöveket, de túl macerásnak találtam, így egyszerűen egymásra rétegeztem mint a lasagne tésztát.
A kaliforniai paprikákat félbevágtam, a sárgarépákat megtisztítottam, a kelbimbók külső leveleit levettem, a végüket X alakban bevágtam, majd a zöldségeket szépen sütőpapírra rendeztem, kevés extra szűz olívaolajjal meglocsoltam, majd 180 C-os sütőben, alsó – felső sütéssel készre sütöttem.
Ezután a paprikákat egy üvegtálba tettem, majd egy tányérral letakartam – ezután könnyen le lehet húzni a héjukat. Végül botmixerrel pürésíttettem a finom, édes – füstös paprikahúst.
Ezután tapadásmentes serpenyőben kevés olívaolajon üvegesre pároltam a hagymát és a fokhagymát, hozzáadtam a paprikapürét, a sűrített paradicsomot, a felaprított bazsalikomot, végül annyi mandulatejet adtam hozzá, hogy kellemesen krémes legyen a szósz.
Ezután egy tűzálló tálban rétegeztem a szószt és a tésztát – az alján és a tetején is szósz volt. Végül két szelet növényi sajtot tettem a tetejére és 180 C-os sütőben kb. 20 – 25 perc alatt készre sütöttem.
Ebből az adagból nálunk négy adag lett.
Mára már csak az utolsó adag maradt, amihez a sült zöldségeket kínáltam köretnek nagyon egyszerű tahinis – citromos szósszal: ehhez 2 evőkanál tahinit, 1 citrom levét, tengeri sót és borsot annyi vízzel ráztam össze, amíg kellemesen krémes, egynemű mártogatós szószt nem kaptam.
Az igazat megvallva, ha nem salátaöntet vagy mártogatós lesz belőle, akkor nagyon gyakran a szendvicsünkre is kerül belőle. :)
Az ebédet végül gyümölccsel zártuk.
Délután általában smoothie-t készítünk: ma 1/2 banán, 1/2 lédús alma, maréknyi fagyasztott málna és áfonya került bele, amit mandulatejjel és kevés édesítőszerrel pürésítettem. A kép sajnos elmaradt.
Délutánra pedig szépen megpuhult a beáztatott sárgaborsó és tarkabab, így elkészülhetett egyik kedvenc téli levesünk ás főzelékünk.
A blogon már találsz sárgaborsó leves ötletet – a mostani téli változatot lecsós alappal készítettem (vöröshagyma, fokhagyma, 1/2 paradicsom felkockázva és 1 kis zöldpaprika felkockázva), valamint bőven adtam hozzá borsot és őrölt cayenne borsot is – egy szelet teljes kiőrlésű házikenyérrel ez a sűrű leves akár egy teljes értékű étkezés is lehet.
Nálunk azonban elkészült a nagyi-féle babfőzelék is.
Klasszikus babfőzelék, vegán
- 300 g tarkabab, 8 – 9 órára beáztatva (készülhet konzervből is, azonban az áztatott szárazbab környezet-barátabb és takarékosabb megoldás is)
- 1 ek. extra szűz olívaolaj
- 1 nagy fej vöröshagyma, felkockázva
- 2 – 3 tk. majoránna
- 5 babérlevél
- tengeri só és frissen őrölt bors
- 1 doboz Dr. Oetker Creme Vega (Érdemes akciósan beszerezni, és figyelni a lejáratot. Nem jól fagyasztható.)
- 1 ek. étkezési keményítő
- ízlés szerint szűretlen almaecet
Az olívaolajon üvegesre pároltam a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadtam az alaposan beáztatott babot, majd annyi vizet adtam hozzá, ami kb. 2 ujjnyira ellepi.
Majoránnával, babérlevéllel, sóval és borssal fűszereztem, majd a babot teljesen puhára főztem.
Végül a Creme Vega-t elkevertem a keményítővel, majd folyamatos kevergetés mellett hozzáadtam a főzelék levéből néhány kanálnyival. Ezzel a keverékkel sűrítettem a főzeléket.
Ízlés szerit ecettel állíthatjuk be a végleges ízét.
Nagyon egyszerű, csak sóval és borssal ízesített, sült füstölt tofuval kínáltam.
Így kezdődött hát nálunk a shelf-cooking december, azaz a legújabb téli kihívás, amikor csakis az otthon fellelhető alapanyagokból készítem az ételeinket, bevásárlás nélkül. :)
Neked van kedved ehhez a kihíváshoz? :)